CSAK ERŐS IDEGZETÜEKNEK!!!!!ÉN SZÓLTAM!!!!!!!!VÉRES JELENETEKET TARTALMAZÓ VIDEÓK!!!
BARANYAI RADIKÁLIS ÁLLATVÉDŐ TAGOK (BARÁT) sikeres akciója! Hajrá!!!! ))))Csak így tovább!!!
IGAZUK VAN A RADIKÁLIS ÁLLATVÉDŐKNEK!!
! SZEMET SZEMÉRT FOGAT FOGÉRT!!! NEM TUDOM SAJNÁLNI ŐKET!!!!!
MEGÉRDEMELTE A HALÁLT HA TÉNYLEG KUTYÁKAT KÍNZOTT!!!!
2009. április 11. - ÁLLATVÉDELEM ÉS ÖK0TERR0R - Hétfőn meghalt a péceli sintér, így lehet, hogy már két áldozata van a radikális állatvédők támadásainak. Eközben egyre több állatkínzót fülelnek le a hatóságok.
Halált okozó súlyos testi sértés miatt nyomozott már eddig is a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság, mivel néhány héttel a tavaly év végi támadás után, gyaníthatóan azzal összefüggésben, életét vesztette egy nagykovácsi férfi, akit egy csuklyás csapat tagjai -vélhetően radikális állatvédők - vertek meg. Most emelkedett a tét, mivel hétfőn a kórházban meghalt a péceli sintér, az egyébként betegeskedő Lancsák József, akit az év végi akció során szintén helybenhagytak az ökoterroristák. Az esetleges összefüggést a támadások és a halálesetek között lapzártánkkor a rendőrség még vizsgálta, miközben a Noé Állatotthon Alapítvány aktivistái mentették a péceli telepen maradt többtucatnyi, valóban elborzasztó körülmények között lévő kutyát.
A noésok amúgy már 2002-ben feljelentést tettek a sintértelep miatt, de az önkormányzat nem tett érdemi lépést (az állatkínzás csak 2004 áprilisa óta számít bűncselekménynek). Mindez persze nem mentség az önbíráskodásra, amit a HVG értesülései szerint a politikai radikálisokkai is laza kapcsolatban álló csoport hajt végre. Tavaly ők - símaszkban nyilatkozva - az Indexnek még elmondták, hogy akcióikat alapos tényfeltárás előzi meg, majd „elrettentésül" lecsapnak - nagykovácsi áldozatuk halála óta azonban felszívódtak.
Létezik legális út is, A Legfőbb Ügyészség adataiból kiderül, hogy míg 2004-ben 162, tavaly 888, öt év alatt összesen pedig 2614 büntetőeljárás indult állatkínzók ellen (lásd ábránkat). A leggyakrabban kirótt szankció a pénzbüntetés, de az elítéltek 22 százaléka szabadságvesztést kapott (közülük 22 százalék, 2008-ban 9 ember letöltendőt). Öt év átlagában Fejér, Baranya és Pest megyében a legtöbb, Nógrád, Vas és Zala megyében a legkevesebb az ismertté vált állatkínzás.
Eset minden hétre akad. Agyonvert, megcsonkított, felakasztott kutya Kenderesen, Töltésfalván, Piricsén, Fényeslitkén, gereblyével halászó rapsicok a Tisza-tavon, vascsővel félholtra vert, majd a Hernádba hajtott és ott megfulladt ló, tőrkéssel megvakított macskakölykök. Utóbbi esetben az egyik tettes - egy pécsi elitgimnázium biológia szakos tanulója - a rendőrségen azt vallotta, hobbiból követte el tettét, míg a Somogy megyei Zselicszentpálon tetten ért gazda úgy indokolta, miért nem gondozza, eteti jószágait, hogy a földöntúli rontás szívja el az állatok életerejét. A fellépés „embervédelmi" szempontból sem indokolatlan. Egy amerikai felmérés szerint a családon belüli erőszakot elkövetők 88 százaléka korábban állatkínzóként került a hatóságok látókörébe.
Alátámasztották ezt a HVG-nek nyilatkozó hazai ügyészségi források is. A kriminál-pszichológusok tapasztalatai szerint a fiatalkorú elkövetők visszatérő motívumként „megszemélyesítik" a megkínzott állatot, valamelyik haragosukat képzelve a helyébe. Az sem ritka, hogy az elkövetők családi veszekedés során, bosszúból irtják ki egymás kedvenceit.
Az állatkínzásról szóló paragrafust a jogalkotók a Btk. közrendvédelmi fejezetébe illesztették, ami azt sugallja, hogy nem magát az állatot védik, hanem – hasonlóan például a garázdasághoz - azt a felháborodást torolják meg, amit az efféle tettek a társadalomból kiváltanak. Maga az állat megölése például nem számít deliktumnak, legföljebb súlyosbító körülmény, ha az állat a bántalmazás következtében kimúlik. Vagyis az állat továbbra is „dolog", ráadásul nem is feltétlenül értékes (ha másképpen lenne, a tényállás a vagyon elleni bűncselekmények közé került volna).
A Fehérkereszt Állatvédő Liga civil állatvédelmi ombudsmanja, Czerny Róbert jogász másképpen látja. Szerinte az alkotmánynak az elérhető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez, illetve az egészséges környezethez való jogra vonatkozó passzusából levezethetően a közegészségügyi fejezetben volna a helye a paragrafusnak. Más jogászok úgy érvelnek, hogy amit az előterjesztő Bárándy Péter korábbi igazságügy-miniszter elrontott, azt most a fia, Bárándy Gergely (MSZP) országgyűlési képviselő igyekszik helyrehozni. Frakciótársával, Csiha Judittal közösen ő nyújtotta be a törvény tavaly december közepétől hatályos, konszenzussal elfogadott módosítását, amely három évre emelte az állatkínzás felső büntetési tételét, ami akkor szabható ki, ha a bántalmazás az állatnak különösen nagy szenvedést okoz.
Állatvédelmi fórumokat olvasva visszatérő panasz a hatóságok hanyagsága, az ügyészségi statisztika ellenben azt mutatja, hogy a bűnüldözők nem veszik félvállról a bejelentéseket. A HVG munkatársának néhány hetes - a XI. kerületi rendőrkapitányságra vonatkozó - tapasztalata szerint az ügyeletes tiszten valóban nem egyszerű túljutni a bejelentéssel, de a nyomozók már profin és együtt érzőén végzik a munkájukat. A bűnüldözők viszont a bizonyítás nehézségeire panaszkodnak. Az állatkínzás szándékosan elkövethető bűncselekmény, ami nem minden esetben igazolható. Ráadásul az állatvédők sem maradéktalanul példamutatóak. Csaknem száz bejegyzett állatvédő szervezet, 52 menhely, 86 gyepmesteri telep működik, miközben az utóbbiak egy részének üzemeltetői a körülmények alapján akár gyanúsítottak is lehetnének az előbbiek közül pedig sokan leginkább a személyi jövedelemadóból adható egy százalékokra vadásznak. RÁDI ANTÓNIA
Az 1998. évi XXVIII. törvény és végrehajtási rendeletei AZ ÁLLATOK VÉDELMÉRŐL ÉS KIMÉLETÉRŐL 2. § E törvény hatálya kiterjed: (1) a) a gazdasági haszon céljából tartott, igénybevett állatokra; 3. § (4) állatkínzás: az állat szükségtelen, fájdalmat okozó bántalmazása, vagy olyan hatást eredményező beavatkozás, bánásmód, valamint szükségleteinek olyan mértékű korlátozása, amely tartós félelmet vagy egészségkárosodást okozhat, továbbá az öröklődő betegségben szenvedő - nem kísérleti célra szánt - állategyed tenyésztése, szaporítása; Az állat kímélete, az állatkínzás tilalma 6. § (1) Az állatot nem szabad: a) kínozni, d) a kíméletét nem biztosító módon mozgatni és szállítani, elhelyezni, Beavatkozás az állaton 9. § (1) Az állaton fájdalommal vagy károsodással járó beavatkozást - az állattartók körében szokásos, vagy az állat érdekében szükséges azonnali beavatkozások kivételével - kizárólag szakirányú végzettséggel vagy gyakorlattal rendelkező személy végezhet. (2) Beavatkozás érzéstelenítés nélkül csak akkor végezhető, ha az érzéstelenítés, illetőleg az ehhez szükséges rögzítés legalább akkora fájdalommal járna mint a beavatkozás. A gazdasági haszon céljából tartott állaton érzéstelenítés nélkül végezhető beavatkozásokról külön jogszabály rendelkezik Az állat életének kioltása 11. § Az állat életét elfogadható ok vagy körülmény nélkül kioltani nem szabad. Elfogadható oknak, körülménynek minősül különösen az élelmezési cél, a prém termelése, az állományszabályozás, a gyógyíthatatlan betegség, sérülés, a fertőzésveszély, a kártevők irtása, a másként el nem hárítható támadás megakadályozása, a tudományos kutatás. 12. § (1) Az állat életének kioltása - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével kizárólag kábítás után történhet. (2) A kábítási kötelezettség nem vonatkozik a gerinctelen állatokra, a háztartásban élelmezési célra levágott baromfira, nyúlra, valamint arra az esetre, ha az állat életének kioltását szükséghelyzet indokolja. Ezekben az esetekben is gondoskodni kell azonban arról, hogy az állat életének kioltása szakszerű gyorsasággal és a legkisebb szenvedéssel járjon. (3) Külön jogszabály rendelkezik az állati élet olyan módon történő kioltásáról, amelynél az előzetes kábítás nem kötelező, ha az eljárás azonnali teljes öntudatvesztést és érzéketlenséget vagy halált okoz. A vágóállat tartása és kímélete 13. § A 13-18. §-okban foglalt rendelkezések a vágóállatok kíméletére terjednek ki. A vágóállatok körét külön jogszabály állapítja meg. 17. § A kábítás nélküli állatvágás esetén az állatot levágás előtt úgy kell lefogni, amely alkalmas arra, hogy az megkímélje minden elkerülhető fájdalomtól. 18. § A kábításnak olyan érzéketlenségi állapotot kell előidéznie, amely addig tart, amíg a levágást követően az állat ki nem vérzik.
Három és öt év közötti börtönnel lehet majd sújtani a Szerbiában igen népszerű kutyaviadalok szervezőit, ha megszületik az erről szóló, már a kormány előtt lévő törvény.
2009. január 13. kedd 07:44 - Hírextra
Jelenleg a kegyetlen, de nagy pénzeket megmozgató "játék" szervezői és lebonyolítói csak szabálysértésért vonhatók felelősségre, s néhány ezer dinár büntetés róható ki rájuk, ám még nem fordult elő, hogy bárki ellen is eljárás indult volna.Pedig a véres cirkusz haszonélvezői nem rejtőzködnek: internetes oldalakon hirdetik szolgáltatásaikat.
Havonta több viadalt szerveznek, amelyek mindegyikén több ezer euró értékben kötnek fogadásokat. Ilyen összegből nevetve ki lehetne fizetni a pár ezer dináros szabálysértési bírságot, ha lenne. Azonban nincs, mert - mint egy állatvédő a Politika című újságnak elmondta -, az állatorvosi szolgálatnak kellene kiszabnia, amelynek alkalmazottai, valamint a rendőrök megkapják részüket az üzletből. Ezért soha senkit nem bírságoltak még meg.
A legsűrűbben Belgrádban, Szabácson (Sabac), Pancsován (Pancevo) és Szabadkán (Subotica) rendeznek viadalokat, amelyek fő résztvevői a pitbull terrierek, bár előfordul, hogy kaukázusi, vagy sárhegyi juhászkutyát (sarplaninac) eresztenek össze velük. Ezeknek a híres farkasölő, félelmet nem ismerő óriásoknak szakértők szerint esélyük sincs a náluk jóval kisebb pitbullokkal szemben, s csak azért küldik őket a biztos pusztulásukkal végződő küzdelembe, hogy a nézők jobban izgulhassanak, élvezhessék, ahogy a kutya-Dávid - előre biztosan megjósolhatóan - kutya-Góliátot öl.
A viadalok természetesen jól jövedelmező tenyésztői rendszert is fenntartanak. Egy pitbullkölyökért 500-2000 eurót lehet kapni, ha pedig már harcban kipróbálták, s ígéretes tehetségnek bizonyult, 5000 eurót is megadnak érte.
Utána addig él, amíg győztes tud maradni. A kutyaviadalok többsége valamelyik állat halálával végződik, ha pedig a vesztes mégis életben marad, tenyésztője végez vele, nehogy a gyanú árnyéka vetődjön rá, azt kezdjék híresztelni róla, hogy meggyógyított kutyáját pároztatva csökkent harcértékű kutyakölykökkel próbál kereskedni.
A tenyésztői jó hír nagyon fontos, mert Szerbia az egyik fő központja a harci pitbullok tenyésztésének. Bennfentesek szerint exportja rögtön az Egyesült Államoké után következik, a kutyaviadalokkal teli balkáni térségben pedig egyeduralkodó.
A szerbek viszonylag kicsi - 16-20 kilós, csupa izom, akár egyik lábuk elvesztése után is a végsőkig küzdeni tudó - kutyái sokkal népszerűbbek, mint az ukránok és a hollandok hatalmas, de épp ezért kevésbé harcképes 40-45 kilós óriásai, vagy a 20-30 kilós magyar harci pitbullok. Gyilkoláshoz alkatilag ugyanúgy fel vannak szerelkezve: az ő harapásuk ereje is 1200 kg körül van, mint nagyobb fajtatársaiké, s ők is messze maguk mögött hagyják a csak 1000 kilóval harapni képes bullterriert, a 800 kilót tudó dobermannt, a többi kutyáról már nem is beszélve.
AJÁNLOM AZ OLDALT
